Gyulai Kolbász Múzeum - Gyula

Gyulai Kolbász Múzeum bemutatása

A kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állították össze abból a nemes célból, hogy a város megőrizze az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit és múltjának ereklyéit.

A korábban Húsipar történeti kiállításnak nevezett gyűjtemény alapjainak lerakása még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát akkori beruházási főosztályvezetője felismerte annak a jelentőségét, hogy a Gyulai kolbász fellegvárában méltó elismerést érdemelnek azok az elődeink, akik küzdelmes példaértékű munkával, irigylésre méltó emberi hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a Gyulai kolbász és Gyula a világhírnevet köszönheti. Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze abból a nemes célból, hogy városunk megőrizze az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit és múltjának ereklyéit. A gyűjtemény egészen 1998-ig változatlan formában volt megtekinthető, elsősorban szakmai csoportok látogathatták. 2007 elején a gyűjteményt felszámolták, az eszközök nagy részét Békéscsabára szállították, míg egy része valószínűleg örökre eltűnt, elenyészett.

Október 31-én a Gyulai Városbarátok kezdeményezésére a gyűjteményt hazaszállították Gyulára és időlegesen a Corvin János Múzeum helyezték el. Ezt követően, több mint két hónapos előkészület után, 2008 januárjában megalakult Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete vette kezébe az irányítást, hiszen megalakulásakor legfőbb tevékenységeként jelölte meg az akkori Húsipar-történeti kiállítás helyreállítását, működtetését, fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó húsipari és gasztronómiai és kulturális hagyományok ápolását.

Az egyesület tagjai fáradtságos munkával újra életre keltették ezt az országosan is egyedülálló kiállítást, melyet 2008, október 1.-én, a gyulai húsipar 140. évfordulóján ünnepélyes keretek között nyitottak meg a látogatók előtt. Néhány évvel később az épület együttes országos műemléki védettséget kapott, ami a jövő szempontjából lényegesen nagyobb biztonságot jelent.

A gyűjtemény az 1860-as évektől kezdődően, korabeli eszközökkel, (tagló, kézi perzselő, forrázó teknő) az 1930-as évek kisiparának gépeivel, (kutter, darálók) képekkel, tablókkal és számtalan más eszközzel nyújt betekintést a hentesmesterek életébe, munkájába és a húsfeldolgozás fejlődésébe.